Sorköz

Amikor beszélgettünk vele, újabb könyve jelent meg az Orgia című megrázó regény után, a Szomszéd. Idézzük fel interjúnkat Zoltán Gáborral 2018-ból!

Alkotóházzá alakítják az író egykori házát, készülnek a felújítás tervei.

A kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb alakját veszítettük el: meghalt Tolnai Ottó. Most rá emlékezve felidézzük, miről és hogyan beszélgettünk vele 2016-ban.

Elhunyt Tolnai Ottó Kossuth-díjas író, költő, műfordító, a vajdasági magyar irodalom kiemelkedő alakja, a magyar irodalom korszakos jelentőségű alkotója. 84 éves volt.

Stephen Fry alighanem kimeríti a reneszánsz ember fogalmát. Ezt a tényállást írói, színészi, rendezői, filmes, színházi, tévés, rádiós, futballklub-igazgatói, újságírói, közszolgálati, blogszerzői és még számos egyéb munkássága igazolja. Idézzük fel Köves Gábor interjúját az Ásatás sorozatban.

Az évszázadokkal ezelőtti képmutatóktól a mesemoziig öleli át a diafilmgyártás történetét egy album, amelyből kiderül, a diafilmek célcsoportja messze nem csak a gyerekek voltak. 

József Attila Tiszta szívvel című költeményét adja elő március 25-én a Szegedi Tudományegyetem központi épülete előtt tíz versmondó a mű megjelenésének centenáriuma alkalmából.

Nehéz szakma. Nem ismerjük őket, pedig sokszor rajtuk múlik az előadás sikere, és a társulatok életének is fontos szereplői. Történetek Petőfiről, a leghíresebb súgóról, színészi bakikról és a legrosszabb helyen vizelni kezdő színpadi lóról.

A My Secret Life válogatott költemények könyve, George Szirtes fordította.

„Oroszországot nehéz szeretni” – mondta nekünk jó egy évtizede M. Nagy Miklós műfordító, író, az Európa Könyvkiadó igazgatója. De ő szerette: akkori könyve, „szerelmesregény” volt. Idézzük fel Czinki Ferenc interjúját.

Második kötete, a Nixon nem tud lépcsőzni napjainkban, zömmel Budapesten játszódó történeteket gyűjt össze, és nem áll tőle távol a fanyar irónia. Interjúnkban egészen praktikus témákat is érintettünk: például azért van sok kutya az országban, mert magányosak vagyunk?

Éppen tíz éve beszélgettünk Czeizel Endrével, aztán hamarosan kiderült, ez volt az utolsó interjúnk az orvos-genetikussal. Elsősorban fogamzásról, terhességről és különleges esetekről mesélt nekünk.

Semmit nem tudtam volna arról, hogy 1937-ben egy szép nyári napon Budán, az amerikai követség vacsoráján megismerkedik báró Perényi Zsigmond és Eleanor Stone, ha a lengyel-amerikai történész Jacob Mikanowski nem említi meg őket nagysikerű könyvében.

Az első magyar volt, aki irodalomtudományi doktori fokozatot szerzett az Egyesült Államokban.